Az idei tanévben már Maci csoportosok lettünk, hiszen a nyáron nagyon sokat nőttünk, így nagyobb csoportra van szükségünk. A hangulatos csoportszobába 10 nagycsoportos és 15 középső csoportos kisgyermek jár. Nagyon sok élménnyel gazdagodtunk a nyáron, ezért alig vártuk, hogy az óvodában elmesélhessük az óvó néniknek és a dajka néninek.

Az első héten birtokba vettük az új csoportszobát, megismertük az új játékokat. Nagyon hamar lettek kedvenceink is! Örömmel és szeretettel fogadtuk be a hozzánk érkező nagycsoportosokat, és elmondhatjuk, hogy már új baráti kapcsolatok is szövődtek! A nagyok példát mutatnak nekünk, sokat tanulhatunk tőlük, és segítenek, amikor szükségünk van rá. Eközben egy új kisfiú is érkezett hozzánk, aki Baracsra költözött. És várunk még egy kislányt is, aki októbertől szintén csoporttársunk lesz!

Gyorsan elsajátítottuk, megtanultuk a csoport szokásait és szabályait, így már biztonságban érezzük magunkat az óvodában. Megszoktuk az óvodai napirendet, tudjuk, hogy mi után mi fog következni. Nyomon követjük már a hét napjait, a napszakokat, és folyamatosan figyeljük az időjárást is. Többen közülünk reggel azonnal elújságolják az óvó néniknek az időjárás jelentésben hallottakat.

Korunkhoz mérten nagyon önállóak vagyunk, bizony előfordul az is, hogy önállósítjuk magunkat és nem várjuk meg óvó nénit! Mivel az óvó néniknek sajnos csak két szeme van, így mi mindig figyelünk társainkra és jelezzük, ha valami probléma akadt, segítünk nekik! Mindent figyelemmel kísérünk, szeretünk mindent tudni azonnal! Már egyedül öltözünk, tisztálkodunk és az étkezésnél is egyre többször marad tisztán a terítő és a ruhánk. A nagycsoportosok természetesen már a cipőjüket is igyekeznek egyedül bekötni, amit a középsősök is érdeklődéssel figyelnek, és próbálgatnak.

A szabad játék és a játékban való tanulás, a folyamatos tapasztalatszerzés meghatározza napi tevékenységeinket. A fiúk főként a szőnyegen szeretnek autópályát, várat építeni, de az asztaloknál, változatosabbnál változatosabb lego házak, autók is épülnek. A kislányok sütnek-főznek a konyhában, babáznak a babaszobában és már egyre ritkábban sírnak a babák a földön, mert a gondos anyukák a babaágyban ringatják őket. Már azt is megtanultuk, hogy a konyhában a csészék, tányérok nem a földön vannak, hiszen otthon anyukánk sem ott tárolja őket!

Játék közben sokszor hangosak vagyunk, hiszen sokan vagyunk, ezért óvó nénik többször figyelmeztetnek minket, de nagyon igyekezünk. Az óvó nénik sok és változatos tevékenységekkel teszik érdekesebbé óvodai mindennapjainkat, érdeklődésünket, egyéni fejlettségünket is figyelembe véve. Arra törekednek, hogy nyugodt és családias légkör vegyen körül minket, hiszen csak akkor érezzük otthon magunkat az óvodában. Sokat rajzolunk, festünk, gyurmázunk és vágunk. Még mindig szeretünk énekelni, dalos játékokat játszani és táncolni. Érdeklődéssel és aktívan veszünk részt a játékos foglalkozásokon, hiszen fel kell készülnünk a közelgő iskolára.

Ha közeleg a harangszó és a folyosót a finom ebéd illata járja be, mi már farkas éhesek vagyunk! Asztalhoz ülve nehezen álljuk meg, hogy ne csacsogjunk. Olyankor olyan jókat lehet beszélgetni!

Azután jön az óvó nénik által várva várt pihenés. Hiszen mi már annyira nem szeretünk aludni! Az ágyakat is lassan kinőjük. De azért a függöny kihúzásakor nehezen megy az ébredezés. És uzsonna után folytatódhat a játék! Nagyon várjuk a szülőket, nagyszülőket hogy jöjjenek értünk, de azért szívesen maradnánk még játszani! De hiszen másnap is vár minket az óvoda, a kedves óvó nénik, és a szerető dajkák!